- projektazonosító: 2015-1-HU01-KA102-013476 -
Bevezetés
A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nemzetköziesítési Stratégiájának egyik fő eleme az aktív pályázati tevékenység az Európai Unió szakképzés fejlesztésre fordítható forrásainak elnyerése érdekében. Kamaránk a Tempus Közalapítvány által kezelt ERASMUS+ pályázat 2015-ös fordulójában a „Sikeres pályaválasztás + kiváló gyakorlati képzés = elégedett vállalkozó” elnevezésű, szakképzési munkatársak külföldi továbbképzését célzó projekt megvalósítására 68.390 € támogatást nyert. A projekt keretében négy külföldi szakmai kiutazás került megvalósítására összesen 50 fő résztvevővel (a támogatási szerződés száma: 15/KA1VET/3476).
A projekt leírása
A szakképzés átalakítása nyomán a gazdasági kamarák új és szerteágazó feladatokat kaptak. A szakképzéshez és a versenypiachoz kapcsolódó feladatok támogatása érdekében a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (továbbiakban: BMKIK) nemzetközi projektjeinek fő eleme, hogy több nézőpontot képviselve a szakképzés vállalati és intézményi oldalán felmerülő kihívásokra is egyidejűleg koncentrál. A duális képzés a vállalkozások képzési tevékenységére nagy mértékben épít, ezért a munkaerőpiac és a szakképzés intézményei mellett a projekt megvalósítása a gyakorlati képzők és a munkáltatói érdekképviseletek bevonásával történt.
A projekt célkitűzéseinek fontosságát felerősítette a megvalósítás két éve során kiéleződött szakemberhiány, amely már a vállalkozások termelését is negatívan befolyásolja. A projekt célkitűzése a vállalati gyakorlati képzéssel és a pályaorientációval kapcsolatos minél szélesebb körű tudás megszerzése és minél nagyobb számú jó gyakorlat megismerése. Mindezt olyan partnerek kiválasztásával és olyan munkaprogramok megvalósításával, amelyek figyelembe veszik, hogy a gyakorlati képzés tartalmát és módszertanát nagyban meghatározó munkaerőigény tekintetében jelentős különbségek vannak a kis és közepes vállalkozások, valamint a tőkeerős, esetlegesen multinacionális háttérrel rendelkező vállalatok között.
A munkaerőhiány ráirányította mind a döntéshozók, mind a vállalkozások figyelmét a szakképzésre, erősödött a motiváció a pályaorientációban és a gyakorlati képzésben való részvételre. Ez azért fontos körülmény a projekt szempontjából, mert amikor felmerül, hogy a helyzetet tevékenyen, az utánpótlás képzésben való aktív részvétellel kell kezelni, a vállalkozások vezetői számára a gyors információgyűjtés a kiindulópont, amely az esetek jelentős részében a kamarával való kapcsolatfelvételt jelenti.
A projekt tapasztalatai, valamint ezek intézményen és munkacsoportokon belüli terjesztése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a tanulóképzésbe új résztvevőként becsatlakozni kívánó vállalkozások számára átadható know-how a BMKIK-nál, és a vele együttműködő szervezeteknél is rendelkezésre áll.
Ennek főbb részei: a kamarák pályaorientációs tevékenysége és hogy mit tehet a vállalkozás a témában (vállalati nyíltnapok, aktív részvétel fiatalos standdal pályaválasztási vásáron), ideális mentor kiválasztása a vállalkozáson belül, vállalati gyakornoki program kidolgozásának lehetőségei nemzetközi példákra alapozva, a tanulók gyakorlati munkájának értékelésére hosszú távon alkalmazható módszertan meghatározása.
Terjesztésre érdemes jó gyakorlatok
A megvalósított munkaprogramok során a kiutazók számos olyan modellt ismerhettek meg, amely teljesen új megvilágításba helyezte a szakképzés szervezésének és tartalmának lehetőségeit. A résztvevői beszámolók alapján, valamint a kiutazásokat követő, több szintű értékelés nyomán a következő jó gyakorlatok emelhetők ki:
Izlandon demográfiai okokból szintén kulcsfontosságúvá vált a helyi munkaerőpiaci igények alapján folyamatosan finomhangolt pályaorientáció. Annak érdekében, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő, egyébként tipikusan fiús szakmák iránt (fémiparhoz kapcsolódó szakmák, autóipar stb.) a lány tanulók érdeklődését is felkeltsék, a szakmát művészeti oldalról közelítik meg a karriertanácsadó foglalkozásokon, valamint más kommunikációs csatornákat alkalmaznak (pl.: hirdetések az elsősorban lányok által olvasott online tartalmakban). A Müncheni és Felső-Bajorországi Kézműves Kamaránál tapasztaltak egyik legfontososabb tanulsága, hogy a pályaorientáció milyen nagy mértékben épít az elsajátított szakmákkal, és a gazdasági érték előállításával együttjáró szakmai öntudatra.
Ehhez társul a társadalom és a cégek megbecsülése is. A közösen kidolgozott, és összehangolt kommunikációs kampányoknak fő üzenetét ez nagyban meghatározza, már a legkorábbi szakaszban pozitívan alakítva a társadalom szemléletét a megfelelő szakismeretre és az értékalkotó munkára vonatkozóan. Ez nagymértékben támogatja a pályaorientációt, mert a kiterjedt német ipari szektor számára megfelelő arányban választják a diákok a szakképzést. Spanyolországban a szolgáltató szektorhoz köthető képzés kezdetén a tanulmányok markáns részét képezik a megfelelő protokollhoz, megjelenéshez személyi higiéniához és ügyfél/vendég fogadáshoz kapcsolódó ismeretek elsajátítása. Ezek bár nem tartoznak szorosan a szakmai ismeretekhez, a szektorban működő vállalkozások bevételeit nagyban befolyásolják. Egy kiemelhető példa, hogy a fodrászok megtanulják a vendég fogadását, hogy hogyan kérdezzék meg a vendéget elképzeléseiről, illetve a bizonytalan vendégeknek hogyan kínáljanak alternatívákat stb. Az ilyen soft skillek tantárgyi szintű oktatásával (akár konzorciumi partnerségben kidolgozott tantárgyi segédanyag segítségével) megváltoztatható lehet a hozzáállás az egyéni vállalkozóként végzett szakmunkához és ezzel párhuzamosan hazánkban is csökkenthetők lehetnek a szakmunkás vállalkozókkal kapcsolatos negatív sztereotípiák. A Baden-Würtenbergi munkaprogram egyik kiemelt tapasztalata volt, hogy a helyi szakképzés már az általános iskolában munkavállalói szituációba tereli a diákokat. Egy diák csak úgy nyerhet felvételt szakképző intézménybe, ha érvényes szerződése van egy vállalkozással, ahol a szakmai gyakorlatát fogja végezni. Ez nem csak közép és hosszú távú gondolkodásra sarkallja a szülőket és tanulókat, hanem a lehetőségek tudatos feltérképezésére is. A vállalkozások gyakran személyes interjúkon választják ki azokat a diákokat, akikkel tanulószerződést kötnek, így átgondolt szempontrendszerrel értékelik a jelentkezőket, és átgondolt, projekt szemléletű belső gyakornoki programokat működtetnek annak érdekében, hogy a különböző hátterű, és különböző készségekkel bíró gyakornokokat sikeresen integrálják termelésükbe. A meglátogatott pályaválasztási vásáron figyelemre méltó volt, hogy a vállalkozások saját standjain fiatal munkatársak fogadták az érdeklődő diákokat, így könnyebben kommunikáltak az adott vállalkozásnál megvalósítható célokról, a szakmák fő jellemzőiről.
A fent kiemelt tapasztalatoknak közös jellemzője, hogy nem követelnek meg jelentős beavatkozást sem törvényi, sem anyagi téren, azok a jelenleg rendelkezésre álló tőke és törvényi háttérrel is megvalósíthatók.
